A budapesti Illúziók Múzeuma fél évvel nyitása után máris a főváros egyik kiemelt látványosságává vált. Mi lehet a siker titka és hogyan ötvözik a személyes élmények biztosítását a digitalizációs igényekkel? Erről beszélgettünk Jakab Ingrid múzeumigazgatóval.
Az Illúziók Múzeuma egy horvát franchise múzeum, amit 2015-ben alapítottak Zágrábban. Már az első évben hatalmas sikernek örvendett, így a tulajdonosok elkezdtek több múzeumot is létrehozni, így jelenleg már 50 világvárosban van jelen. Mi 2021 decemberében nyitottuk meg a budapesti kapukat, ami egy állandó tárlatot rejt. Ez a régió legnagyobb illúzió tematikájú múzeuma, közel 500 négyzetméter. A helyszínen is lehet jegyet váltani, illetve online is tudnak vásárolni az érdeklődők, ami a Cooltix rendszeren keresztül elérhető.
A múzeumok nagyjából egységesek, de mindegyiknél a hely adottságait is figyelembe veszik. Viszont mi voltunk az első múzeum, amelyik az egyik installáció esetében ragaszkodott egy kifejezetten helyi kötődés megvalósításhoz: a fordított szobánál mi egy romkocsmát idéztünk meg, ami a Púder Bárszínház arculatára épült.
Az egyik installáció kimagaslóan viszi a pálmát: ez az örvénylő alagút. Mivel Illúziók Múzeuma vagyunk, így optikai és egyéb érzéki illúziókat kreálunk, és ez az, ami a legjobban felforgatja és becsapja az elmét.
Mivel ez egy franchise múzeum, brandbook és központi iránymutatás alapján működünk. Azonban szeretnénk időnként megújítani a tárlatunkat, még több budapesti vonatkozást belevinni. Mivel sok visszatérő vendégünk van, így fontos, hogy időről időre ők is kapjanak újdonságot. Emellett szeretnénk, ha minél többen járnának hozzánk, célunk bevonni az iskolákat és a fizika tanárokat.
Van még hova bővülnünk és szeretnénk is, így első lépésként kiegészültünk egy vendéglátó egységgel. Jelenleg a Hübris Sörfőzde flagship helye üzemel az udvarunkban, így akár rendezvények, nagyobb események színhelye is lehet a múzeum ezzel a plusz szolgáltatással. Ezzel kapcsolatban is folyamatosan igyekszünk fejlődni, például a jelenlegi teraszt négyévszakossá alakítani.
2021-ben, de igazából már korábban sem volt kérdés, hogy online felületet is kell biztosítani a látogatóknak, hogy megvásárolhassák a jegyeiket. Ez már világszintű elvárás, egy világvárosban ez alapszolgáltatás. Korábban, más projektek kapcsán már dolgoztunk a Cooltix csapatával és nagyon meg voltunk elégedve, tehát nem is volt kérdés, hogy ezt a rendszert szeretnénk használni.
Mivel nem vagyok egy talentum az IT terén, számomra nagy könnyebbség, hogy ennyire egyszerűen használható a felület. A bemutató során annyira átláthatónak tűnt a jegyértékesítési folyamat, hogy 10 perc után csak pislogtam, hogy wow, ez tényleg csak ennyi? Engem nagyon meggyőzött a Cooltix, és minden túlzás nélkül mondhatom, hogy meg vagyok vele elégedve.
Számunkra fontos, hogy mi magunk tudjuk kezelni a rendszert és nincs szükség külső segítségre. Az is nagyon tetszik, hogy mi hozzuk létre az új eseményeket és mi állítjuk be az összes paramétert, például hogy hány látogató jöhet be a különböző időkapukban. Az egész felület nagyon könnyen kezelhető és “laikusként” is tudok benne tevékenykedni és önállóan dolgozni.
Egyértelműen azért, mert fogyasztóbarát és a fogyasztóknak szükségük van rá. Külföldön sok helyen már csak online lehet jegyeket vásárolni. Nem mondanám, hogy jelenleg erre mi is teljesen át tudnánk állni, viszont manapság alapvetés, hogy legyen online értékesítési forma is. 2022-ben nem kérdés, hogy a jegyeket virtuálisan is elérhetővé kell tenni, és idővel eljutunk odáig, hogy kizárólag online fogunk tudni jegyeket értékesíteni. Errefelé tendál a világ és a fejlődés, így lemaradnak azok, akik nem élnek a digitális jegyértékesítési lehetőségekkel.